2012. december 14., péntek

Én vagyok

Biztos vagytok páran, akik tudjátok, hogy a Magyar Divatszövetség főtitkára által tervezett ruhákat is varrom. Nagy dolog ez nekem, és az is, hogy ő oda jutott.  Mert megdolgozott érte.
Már sokadszor fordult elő, hogy valaki az én műhelyembe bejőve, vagy az én oldalaimat nézegetve azt kérdezte: jaaa, ezek az ő dolgai ugye?
Tudjátok, volt, aki azt mondta, nem kell ezzel foglalkozni, tudatosságom fokát mutatja, hogy reagálok erre....  na most, én még nem vagyok azon a fokon, hogy ne foglalkozzak ezzel. Sok éve varrok, és igyekszem saját, rám jellemző stílust kialakítani. Aminek nyilvánvaló célja, hogy az emberek megismerjék a dolgaimat. Ha lenne címkém, belevarrnám azt is mindenbe, hogy még egyértelműbb legyen, hogy az én kezeim közül került ki, az én agyam szülte, én dolgoztam érte. Persze, hatnak rám dolgok, gondolatok, képek, színek, hangulatok..... mint mindenkire, aki nem csak néz, de lát is. De azt gondolom, hogy végre elértem oda, hogy felismerhetőek a dolgaim. Persze azok számára, akik ismernek. Erre vágytam, ezért dolgoztam, hogy legyen egy vonal, ami mentén haladok. Ennél többet nem akartam, csak így dolgozni, ennek tudatában, hogy vannak páran, akiknek tetszik általánosságban ez a stílus. Ami persze nem állandó, jönnek új hatások, új gondolatok, próbálkozások, de azt gondolom, egységes amit csinálok, és én szeretem! Manós-tündéres-mókás-bohókás.....akármilyen is, de az enyém. Nekem ez a fontos, hogy az enyém! Tudom, hogy ez csak az egomnak fontos, az a drága kis szellemi lény, aki bennem lakik, neki az a fontos, hogy alkothasson, hogy a gondolatok, amik megszületnek benne, előbújhassanak. Köszönöm neki, hogy bombáz az ötleteivel! :)
És aztán, amikor majd elég visszajelzést kaptam, és kellően jóllaktam belőlük, és az életben maradáshoz elég lesz a napfény, amikor már nem vágyunk saját stílusra, mert tudni fogjuk, hogy egyek vagyunk, akkor nem kell címke.......

3 megjegyzés:

  1. Kedves Virág,
    irigylésreméltóan egyediek és varázslatosak a munkáid. Ezer körül is felismerném őket, pedig szemernyit sem konyítok a varráshoz, kimondottan lélekmelengetni járok a tündérvilágodba. És meg sem lep, hogy ez a csoda éppen Fonyódon elevenedik meg, számomra eleve ez az ország leg-leg-leg (ide értendők a szuperlatívuszok) szeglete.
    Úgyhogy nyugodtan legyél csak biztos benne, hogy van, aki a TE ötleteidet, a TE kezed munkáját tartja bámulatosnak, szeretni valónak, és ne búsulj azok miatt, akik meg csak fanyalogni vagy mindent_jobban_tudni szeretnek.
    Üdvözlettel
    Juli
    (a manók, a tündérek, a varázslatok, a Balaton és Fonyód szerelmese)

    VálaszTörlés
  2. Ja, megint egy irigykedős nőcitárs ???? Oda se neki Virág !!!!!!!!!! :)))))))))))) ................
    A helyeden vagy, a saját utadat járod és amit csinálsz , többször ünnepeltük itt-ott, és fogjuk is a továbbiakban biztosítani az elragadtatott bátorítást .....
    Mert semmi kétség , milyen könnyű is akár az irigyelt képességek hiányától szenvedve a másikba belemarni, ahelyett, hogy megmutatná az illető , hogy vajon Ő hol a csudában is tart a saját életében és mit nem tud felmutatni, amely visszatükröződése a Te munkáid által , ilyen erős energiákkal felbosszantotta vajon ?????????????
    Na, hát akkor hajrááááááááááá Tündérbogárka , hisz Te is hozzáadsz a világ szép arcához minden egyes nap és nem kivonsz belőle, mint az említett eltévelyedett nőcike....
    Akarjon inkább jobb emberré válni és ne azzal töltse az idejét, ahogy akár Nálad teszi ...... :))
    És ez a lila kabátköltemény , mint jeleztem már a Fb-on is, egyszerűen káprázatos !!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés