Kedves ősz!

Köszönöm hogy idén ilyen hamar eljöttél!
Nekem most kezdődik az új év, most van a tervek készítésének ideje
és most ígérem meg magamnak sokadszor hogy minden pillanatodat élvezni fogom.
Beszippantom a sárguló, lehulló leveleid, virágaid illatát, a Balaton türkiz színeit,
a reggeli hűvös-ködös harmatot, a délutáni aranyszínű melegséget.
És az esőidet, jajj, de várom már!
Hagyok időt magamnak idén, hogy jelen legyek minden pillanatodban,
hogy aztán legyen miből töltekezni a nemszeretem télben.
Egyetlen dolog, amire sohasem figyeltem, az idő.
Minden időmet munkára fordítottam, tudom hogy menekülés volt,
befelé fordulás, oka volt, jó is volt így.
De nem adtam időt azoknak, akik a legfontosabbak.
Időt sétálni, időt beszélgetni, finomakat együtt főzni,
kirándulni, játszani, csak csendben ülni, emlékezni...
Azt hiszem rosszul értelmeztem az üzenetet :
"tégy meg minden pillanatban mindent, ami tőled telik!"
A visszaszámlálás most elindul, kitakarítom az otthont,
a műhelyet és új lendülettel, új tervekkel érkezek hozzád ősz!
Mert érzem hogy változást hozol, érzem hogy alakulnom kell hozzád... Önmagamhoz...


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Februárban karácsony

Cérnarajzos táskák