2014. február 27., csütörtök

Manóruha

Voltatok már úgy, hogy késztetést éreztetek valamire, azonnali késztetést, ami nem tűr halasztást? 
Én így voltam ezzel a ruhával, és nem is bántam meg, hogy mindent félretéve ezt varrtam és nem mást.
És a gazdáját szinte azonnal megtalálta!
Na, erről beszélek!






2014. február 24., hétfő

Levendulaszín blúz

Emlékeztek még erre a fazonra? Tavaly nyáron készült belőle igazán sok. Fehérek - piros pöttyös betéttel az elején,  bézs - csipkével, és mohazöld - tarka betéttel.
Most egy levendulaszín készült lila hímzéssel.




Koszorú

 Új hangulatban készült ez a koszorú ma.
Ígértem, hogy lakberendezős dolgok is lesznek, a lakásfelújítás ugyan még nem kezdődött el, 
de azért apróságok készülnek.

Szolid, nem hivalkodó, kicsit rongyos, rusztikus....

Ez a baba a pocimban teljesen elvarázsol. :)
Várjuk már a tavaszt!



2014. február 21., péntek

Tulipános táska megint

Rendelésre készült ez a táska, a kedvenc műbőrömből. 
Bár a pirosat nem szeretem, de ez az anyag csodás! 
Sajnos, elfogyott...





2014. február 20., csütörtök

Új logó

Ezt a kis logót egyszer évekkel ezelőtt találtam egy ingyenes betűtípus letöltő oldalon. 
Már akkor nagyon megtetszett, de sajnos tönkrement az akkori számítógépem, eltűnt róla minden, ez is. 
Persze a nevére nem emlékeztem.
És most megint megtaláltam. 
Ó, nagyon örülök, mert mesés, virágos, kacskaringós is, olyan mint egy régi címer.
Mit szóltok hozzá? 


Ma semmit nem varrtam! Viszont házat építettem. :)


Tulipános táska

Rendelésre készült ez a táska, és itt már  rögtön  tanúi is lehetünk annak, amiről nemrég írtam.
Ha nem kérik így, hogy fekete legyen, zöldes, és kunkoros, és tulipános, eszembe nem jutott volna ilyen táskát varrni. Egyébként tetszik, szívesen adtam ki a kezemből. De amikor elkészültem, mégsem tudtam rácsodálkozni, hogy azta, milyen szépet varrtam. 
Ha olvassa a tulajdonos, aki már meg is kapta, remélem nem haragszik meg ezért. 
De muszáj volt ezt leírnom...

JÁTÉK

Azt ígértem, hogy odaadóbban fogok bánni a blogommal......
ezért most ezt a játékot itt is meghirdetem. Hátha van, aki itt szívesebben csatlakozik, mint a fb-on. 

Ezért a babáért lehet játszani, és semmi mást nem kell tenni, mint hogy nevet adni neki.
A játék február 22. 19.00 óráig tart, várok mindenkit sok szeretettel! 


2014. február 9., vasárnap




Kedveskék, akik a blogomat és a facebook oldalamat nyomon követitek!

Elérkezett egy olyan pillanat, amit régóta érzek közeledni.
Azt érzem egy ideje, hogy a mostani felállásban nem tudok tovább dolgozni.
Annyi pozitív visszajelzést kapok tőletek, ez visz előbbre minden nap!
Mégis, amit mindig vártam a munkámtól, amit mindig hangsúlyozok hogy mennyire szeretek, 
az a valami nincs. 
Várok valami felemelő érzést, amikor elkészül egy ruha, egy bármi a kezeim között.
Létrehozok minden nap valami újat, a gondolataimban megszülető terveket megvalósítom, 
ez hatalmas ajándék, hogy képességet kaptam hozzá. 
Az pedig hogy elhalmoztok a megrendeléseitekkel, egy csoda! 
Mégis, ez az ami minden nap szorongatja a kezeimet. 
A dátumok, amiket tartanom kellene, az érzés, hogy sokan vártok rám, 
ez sokszor elgondolkodtat, vajon ezt akartam-e...
Szeretnék olyat adni, ami tetszik nektek, és amin érzitek, hogy szívből jövő.
Szeretném, ha az alkotásaim ezeket az energiákat hordoznák magukon.
Amikor hajnalban félálomban a kósza gondolatok, ötletek tervekké állnak össze, és alig várom, hogy kivilágosodjon, és megvalósíthassam, akkor hidegzuhanyként ér a tudat, hogy nem csinálhatom, 
mert várnak rám, talán majd este...
Hálás vagyok azért, hogy van munkám! 
De amikor a harmadik ugyanolyan táskát varrom, akkor abból a táskából már hiányzik a varázslat.
Azt szeretném, hogy mindenki, aki tőlem vásárol, egyedi dolgot kapjon, érezze, hogy amit kapott, 
az neki készült, és érezze, hogy szívvel-lélekkel.
Ezt tanítom a fiamnak is, hogy ha valamit létrehozunk, ha valamit kiadunk a kezeink közül, 
azt szívvel-lélekkel tegyük.
És ha én most benne maradok ebben az állapotban, akkor pont ezt az elvet adom föl.
Régóta készülök, ezt írtam.... igen, a jelenlegi helyzetben elgondolkodtató, hogy megengedhetem-e magamnak, hogy visszautasítsak megrendeléseket. És hogy ez a bejegyzés nem született meg hamarabb, annak a félelmem volt az oka, a bátortalanságom, bizonytalanságom. 
Azt mondják, aki mer, az nyer.
Más formát kell keresnem, más módot, mert ezt így nem tudom követni. 
Azt, hogy egy táska elkészülte után olyan leveleket kapok, hogy ugyanilyet, de egy kicsit más formában, 
egy kicsit más anyagból, más színekkel, más mintával. 
Ami így készül, az nem én vagyok. 
És ha végignézem a képeimet, én látom, hogy mi készült így.
Sajnálom, hogy még közeli ismerőseim is azt gondolják, hogy a családi háttér az én esetemben az jelenti, hogy kifizetik a csekkjeimet és a fenekem alá tesznek mindent, amire szükségem van.
Ez nem így van, a szüleim segítsége azt jelenti, hogy a nyarat végig dolgozhatom náluk, de nem varrhatok, nem is tudok, mert nincs rá idő. Aki dolgozott szezonban, az tudja, mit jelent ez. Aki pedig árulta a termékeit interneten, az tudja, milyen három hónapra kiesni, és aztán gyorsan-gyorsan megpróbálni visszaállni. 
Az, hogy most mégis bátorságot kaptam ehhez az elhatározáshoz, nem azért van, 
mert jótündérek intézik a mindennapos gondjainkat.
Éppen fordítva, hiszem, hogy ha merek változtatni, merek kilépni a megszokott körforgásból, amit mókuskeréknek érzek néha, akkor tud igazán változni a helyzet velem és körülöttem. 
Hogy mit is jelent ez a hosszú bejegyzés tulajdonképpen?
Azt, hogy egy ideig nem fogok újabb megrendeléseket vállalni.
Köszönöm nektek, hogy itt vagytok velem, hogy nap, mint nap győzködtök, hogy jó amit csinálok.
De ezt nekem magamban kell megtalálnom, elhinnem végre.

2014. február 5., szerda

Fiam volt tanítónénijének nagyon türelmes várakozására készült ez a táska, igény szerint a tetején két cipzárral, belül két külön fakkal, ami sajnos nem látszik a képen.

Gombaházas hátizsák fekete műbőrből rendelésre Angliába. 
Azt írta a leendő tulajdonos: OH WOW, what a fantastic work of art!!!! I'm sooooooo very grateful, Virág! 
:o)



Tavaszi kabát

Ez megint színes kabát lett, zöldes-sárgás-narancsos-pirosas-bordós, de nagy része mégis fekete, nagyon jól karcsúsít. Kabátra most tettem először ezt a fajta gyapjúfonalas, kacskaringós mintát, a fekete textúrás anyagon nagyon jól mutat.

Egy régebbi kockás fölső alapján készült ez a tunika egy barna szoknyához kiegészítésként. 
A kollázs pedig egy próba eredménye. Én mindig fehér hátteret szoktam beállítani a kollázsok mögé, de valahol láttam egy hasonlót és nagyon megtetszett, így kísérletezni kezdtem. 
Holnap befejezek egy ugyanilyen fölsőt csak fordított színekkel, a nagyobb felület lesz az egészen sötét barnából, és alul lesz világosabb barna, kíváncsian várom, hogy ahhoz milyen varázslatos képet találok. :)


Ajándékba készült egy kis bross a ruhákhoz.
Hobbiból még egy lett. :) Ez egy sötétkék műszőrme alapra készült, és a kis szőrökbe olyan szépen simul bele a minta, mintha mindig is ott lett volna. :)