2014. február 9., vasárnap




Kedveskék, akik a blogomat és a facebook oldalamat nyomon követitek!

Elérkezett egy olyan pillanat, amit régóta érzek közeledni.
Azt érzem egy ideje, hogy a mostani felállásban nem tudok tovább dolgozni.
Annyi pozitív visszajelzést kapok tőletek, ez visz előbbre minden nap!
Mégis, amit mindig vártam a munkámtól, amit mindig hangsúlyozok hogy mennyire szeretek, 
az a valami nincs. 
Várok valami felemelő érzést, amikor elkészül egy ruha, egy bármi a kezeim között.
Létrehozok minden nap valami újat, a gondolataimban megszülető terveket megvalósítom, 
ez hatalmas ajándék, hogy képességet kaptam hozzá. 
Az pedig hogy elhalmoztok a megrendeléseitekkel, egy csoda! 
Mégis, ez az ami minden nap szorongatja a kezeimet. 
A dátumok, amiket tartanom kellene, az érzés, hogy sokan vártok rám, 
ez sokszor elgondolkodtat, vajon ezt akartam-e...
Szeretnék olyat adni, ami tetszik nektek, és amin érzitek, hogy szívből jövő.
Szeretném, ha az alkotásaim ezeket az energiákat hordoznák magukon.
Amikor hajnalban félálomban a kósza gondolatok, ötletek tervekké állnak össze, és alig várom, hogy kivilágosodjon, és megvalósíthassam, akkor hidegzuhanyként ér a tudat, hogy nem csinálhatom, 
mert várnak rám, talán majd este...
Hálás vagyok azért, hogy van munkám! 
De amikor a harmadik ugyanolyan táskát varrom, akkor abból a táskából már hiányzik a varázslat.
Azt szeretném, hogy mindenki, aki tőlem vásárol, egyedi dolgot kapjon, érezze, hogy amit kapott, 
az neki készült, és érezze, hogy szívvel-lélekkel.
Ezt tanítom a fiamnak is, hogy ha valamit létrehozunk, ha valamit kiadunk a kezeink közül, 
azt szívvel-lélekkel tegyük.
És ha én most benne maradok ebben az állapotban, akkor pont ezt az elvet adom föl.
Régóta készülök, ezt írtam.... igen, a jelenlegi helyzetben elgondolkodtató, hogy megengedhetem-e magamnak, hogy visszautasítsak megrendeléseket. És hogy ez a bejegyzés nem született meg hamarabb, annak a félelmem volt az oka, a bátortalanságom, bizonytalanságom. 
Azt mondják, aki mer, az nyer.
Más formát kell keresnem, más módot, mert ezt így nem tudom követni. 
Azt, hogy egy táska elkészülte után olyan leveleket kapok, hogy ugyanilyet, de egy kicsit más formában, 
egy kicsit más anyagból, más színekkel, más mintával. 
Ami így készül, az nem én vagyok. 
És ha végignézem a képeimet, én látom, hogy mi készült így.
Sajnálom, hogy még közeli ismerőseim is azt gondolják, hogy a családi háttér az én esetemben az jelenti, hogy kifizetik a csekkjeimet és a fenekem alá tesznek mindent, amire szükségem van.
Ez nem így van, a szüleim segítsége azt jelenti, hogy a nyarat végig dolgozhatom náluk, de nem varrhatok, nem is tudok, mert nincs rá idő. Aki dolgozott szezonban, az tudja, mit jelent ez. Aki pedig árulta a termékeit interneten, az tudja, milyen három hónapra kiesni, és aztán gyorsan-gyorsan megpróbálni visszaállni. 
Az, hogy most mégis bátorságot kaptam ehhez az elhatározáshoz, nem azért van, 
mert jótündérek intézik a mindennapos gondjainkat.
Éppen fordítva, hiszem, hogy ha merek változtatni, merek kilépni a megszokott körforgásból, amit mókuskeréknek érzek néha, akkor tud igazán változni a helyzet velem és körülöttem. 
Hogy mit is jelent ez a hosszú bejegyzés tulajdonképpen?
Azt, hogy egy ideig nem fogok újabb megrendeléseket vállalni.
Köszönöm nektek, hogy itt vagytok velem, hogy nap, mint nap győzködtök, hogy jó amit csinálok.
De ezt nekem magamban kell megtalálnom, elhinnem végre.

10 megjegyzés:

  1. Kedves Vrág! Köszönjük őszinte szavaidat! Én a magam részéről tökéleesen értem miről írtál :), (bár én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy bár megrendelésre csinálom a babáimat, mégis mindegyik egyedi kell legyen, pont azért nagyon személyesek :) ). Várjuk nagyon a visszatérésedet! És várjuk az igazi igazi szívből jövő Zervir dolgokat, azokat amelyeket szeretsz, és nem kényszerből készülnek. Gratulálok a bátorságodhoz, hogy mersz váltani, sok erőt és kitartást hozzá!
    Szeretettel üdvözöllek: Magdi (Mahinárium)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Virág!
    Őszinte és szép gondolatokat olvastam és tudnod kell, hogy nagyon bátor vagy, amiért ezt így vállaltad! Nagyon örülök, hogy a döntés megszületett Benned és csak bátorítani szeretnélek , mert valójában tényleg úgy működik a világ, hogy ha változást szeretnél, akkor Neked kell változtatnod , más útra lépni, kicsit másként hozzáállni... Nem kell óriási változtatás, elég egy kicsi is, de anélkül minden marad a régiben...
    Őszinteséged nagyon tiszteletre méltó ! Megmagyaráztál valami olyasmit, amihez nincs sok köze másoknak, mégis...
    Hatalmas tehetséget kaptál, mesésen kreatív vagy és tudom milyen érzés , amikor cikáznak a tervek és az ember izgatottan vágyik arra, hogy minél hamarabb megvalósítsa őket!
    Kövesd a belső érzéseidet ezután is, mert csak azok mutatják meg a számodra minden szempontból legjobb utat!! Igazándiból csodás ember vagy és szavakkal kifejezhetetlenül tehetséges--de ezt legelőször Neked, belül kell elhinned és érezned, szóval az a fontos, ami belül van ... a külvilág lényegtelen !!
    Sok szeretettel kívánok Neked békét, nyugalmat és harmóniát az "új" életedben !!
    Timi - Üvegvarázspor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Timi, nagyon örülök, hogy találkoztunk személyesen! Lehet hogy így még jobban érted, miről írok.
      De te is alkotsz, tudod mit érzek! :)
      Köszönöm!

      Törlés
  3. IGEN! Bátor csaj vagy, mert a nehezebb, de az egyetlen igaz utat találtad meg!
    Előre visz, meglátod és még bátrabbá tesz!
    Csak így lehet!
    Előre!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Beush! Köszönöm!
      Nem tudok mást írni, mert azt hittem értetlenkedő leveleket fogok kapni.....ehhez képest ilyen csodás dolgokat írtok nekem, és majdnem sírok, köszönöm, hogy értitek!

      Törlés
  4. "Ha kockáztatsz veszíthetsz , ha nem kockáztatsz mindig veszítesz " ..... :) Sok sikert az úton ...... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erika, egy úton járunk...... hegyeken, völgyeken, nehézségeken....sokszor szárnyalunk, sokszor sírunk, félünk..... de haladunk, mert érezzük a késztetést! "---a felhő nem tudja miért épp erre száll és miért épp ily sebesen, csak érzi a késztetést, hogy erre van a cél..."
      Köszönöm és viszont kívánom!
      Tőled, általad tanultam meg, hogy ne kritizáljak! Ezt külön köszönöm!

      Törlés
  5. Kedves Virág!
    Nagyon is érthető amit leírtál és ha ezt nem tetted volna,tán csalódtunk volna benned.Hisz ez vagy te,ez a te utad amin járnod kell.Kívánom,hogy varázsold tovább boldogan azt a világot ,amit megpillanthattam amikor megismertelek!

    VálaszTörlés
  6. Hajrá! Csak így van értelme!

    VálaszTörlés