Hatalmas áldozatot hoztam a héten! :o) A férjem itthon volt egy hétig, szabin. (Németországban dolgozik, úgyhogy ez neki felüdülés volt) Én pedig pont egy hete nem közelítettem meg a varrógépemet. Már táskák, ruhák jártak a fejemben, éjjel-nappal. Nagyon nehezen tudtam magam türtőztetni, de kiálltam a próbát. Az utolsó alkotásaim voltak múlt héten ezek a táskák. Az első mandalás táska a jóga-oktatómnak készült, megrendelésre. A második pedig, ami szívemnek nagyon kedves, Ildának készült, szintén megrendelésre. Szegény, elég sokat várt rá, de azt gondolom megérte, mert olyan lett, amilyenre vágyott. (Ugye, Ilda?)